Velem a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban, a Nyitott Műhelyben (1011 Budapest Fő utca 6) lehet adventi koszorút készíteni november 28-án szombaton. A program összetett, ott lesz Fehér Anna gyöngyfűző, akivel illatos ékszert lehet készíteni és Szmeló Judit mézeskalács készítő, akivel mézeskalács tésztát gyúrunk, majd díszítjük a kisült darabokat. További részletek: http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/12257/
Találtam egy nagyon jó leírást is az adventi naptár és koszorú történetéről és jelentéséről:
Az adventi naptár hagyománya a XIX. századig nyúlik vissza, előde a protestánsok között terjedt el. A legelső adventi naptárok 1850 környékén készültek, de még közelről sem hasonlított a mai naptárakhoz. A vallásos családokban naponta kis bibliai képeket akasztottak a falra, vagy meggyújtottak egy gyertyát, esetleg krétával húztak egy vonalat a padlóra, december elsejétől karácsony napjáig.
Az első nyomtatott adventi naptárat Gerhard Lang készítette 1908-ban, bár ezen még nem voltak kisablakok, csak színes kis képeket lehetett feltűzni naponta egy kartonra. Később azonban a nyithatós változatot tőle eredeztethető, amelyben az ablakok mögött vallásos kis képek voltak.
Állítólag azért volt ennyire elkötelezett híve az adventi naptáraknak, mert kiskorában annyira türelmetlenül várta a karácsonyt, hogy az édesanyja készített neki papírból gyertyákat, amiket feltűzhetett mindennap egy kartonra, hogy gyorsabban teljen az idő.
A XX. század elején csatlakozott Langhez a Sankt Johannis Printing Company, ahol olyan adventi naptárak készültek, amikben a kis ablakok mögött bibliai idézetek rejtőztek. Az adventi naptár ezzel diadalmenetre indult.
A második világháború miatt azonban megtorpant az adventi naptár terjedése, mivel a kartonpapír hiánycikk lett, így egészen 1946-ig kellett várni, hogy Richard Sellmer kezei közül kikerüljön az első, háború utáni kalendárium. Ebből a változatból alakult ki aztán 1958-ban a ma is mindenfelé kapható, csokit rejtő adventi naptár.
1838-ban Johann Heinrich Wichern evangélikus lelkész az általa alapított gyermekotthon egyik termébe egy hatalmas csillárt készített fából. Feljegyzései szerint ezen az „adventi koszorún” még 24 gyertya állt, amikből minden hétköznap meggyújtottak egy fehéret és minden vasárnap egy pirosat.
A gyertyák meggyújtása után adventi dalokat énekeltek és bibliai idézeteket olvastak fel. A Szentestén pedig nem akármilyen fényárban úszó adventi koszorúnak örvendezhettek.. Ez a kedves szokás hamar követőkre talált, de csak 1860-ban alakult ki az a forma, hogy csupán csak négy gyertyát, az advent négy vasárnapjának jelképét tűzték a koszorúra. A négyes szám a karácsonyt megelőző négy hetet jelzi. Minden héten eggyel több gyertyát meggyújtva, az egyre növekvő fény szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
Az adventi koszorút az észak-német területeken, főleg evangélikus környezetben készítették a XX. század elején. Majd Ausztriában is népszerűvé vált, a katolikus lakosság körében is. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben vált szokásossá, templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút a csillárra függeszteni. Különös izgalma az adventi vasárnapoknak: először egy, majd két, három, végül négy gyertya gyulladhat meg rajta…
A koszorún három szín dominál: a zöld, amely a termést, a piros, amely az életet, és a sárga vagy az arany, amely a fényt szimbolizálja. A katolikus hagyományban minden gyertya szimbolizál egy fogalmat (hit, remény, szeretet, öröm) és a gyertyák egy-egy személyre (vagy népre) is utalnak:
- Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
- zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
- Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
- Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya)
- forrás: https://ilzerblog.wordpress.com/2014/12/02/az-adventi-kalendarium-es-az-adventi-koszoru-tortenete/
- Adventi dalok: https://www.youtube.com/watch?v=HOju2EGRjdI
