Marbling, avagy az a csodálatos márványozás

Én nem is tudtam sokáig erről a technikáról, amíg egy angol oldalon nem láttam, ahogy egy anyuka kislányával festékeket csepegtet a vízbe, majd összekuszálva a víz tetején úszó színcseppeket csodálatos mintákat hoz létre. Mi is kipróbáltuk, miután utána néztem a technikának, habár a magyar nyelvű oldalak elég szűkszavúak, de szerencsére angol nyelven rengeteg információ található róla.

Mi ezeket a kiskönyveket alkottuk:

A márványozás a legkitűnőbb technika arra, hogy a foltokkal kísérletezzünk, és számtalan szín és formavariációt hozzunk létre.

1.Mi a legegyszerűbb módját választottuk, vettem két színű easy marble nevű festéket a hobby boltban. Az utasítás szerint belecsöpögtettük a vízbe és összekuszáltuk egy fogpiszkálóval. Egy idő után azonban jobban működött az, amikor kevertem egy kis tapétaragasztós alapot /ne legyen nagyon sűrű, inkább folyékonyabb/, mert ezen az alapon jobban "megül" a festék. /az alapot, amibe csöppentünk egy olyan tálcába öntsük, amit utána már csak erre használunk, mert megfogja a festék az oldalát/ Az alapnál tehát én tapétaragasztót alkalmaztam, de külföldi oldalak a kukoricakeményítő+víz, vagy a guarmag liszt+víz keverékét használják.

Ezután az alapon érdemes egy papírlapot végighúzni, ezzel kisimítva felületet./buborékmentesítünk/

2. Szívecskét úgy kapunk, hogy egy tejfölös dobozba, vagy kör alakú dobozba csöppentünk, először mi kéket, aztán a kék közepébe pirosat, majd középre megint kéket.

3. Egy fogpiszkálóval a kialakult kör közepén húzzunk egy egyenest.

Mi az alábbi foltokat csináltuk, bár így beskannerelve nem jön át, de ennél sokkal szebbek a foltok élőben.

Azután eljátszottuk a Kreatív foltok bejegyzésben leírt:" Mit látsz a foltokban" játékot.

A könyvecske elkészítéséhez készítettem egy rövid rajzos értelmezést.

1.Hajtsunk ketté egy A/4-es lapot.
2.Vágjuk félbe.
3.Hajtsuk a kis darabokat megint félbe.
4.Hajtsuk meg a kis lapjainkat harmonika szerűen, és ragasszuk össze a két részt. /Én celluxal csináltam/
5.A kiválasztott márványozott lapunk hátuljára ragasszunk egy kemény papírból kivágott lapot.
/ez lesz a fedél, szóval legyen akkorra, mint a kis harmonikánk egy oldala/. Vágjuk le a darabokat a rajz szerint.
6.Vágjunk két kis darabot egy szalagból, és az egyiket ragasszuk a fedél egyik oldalára. A pöttyözött részt kenjük meg ragasztóval, és ragasszuk rá a harmonikánk első oldalát. A fedél szélén marad egy kis téglalap rész a márványozott lapból, ezt ne ragasztózzuk még be, majd ezzel ragasztjuk össze a könyvet.
7.Miután ugyanúgy elkészítettük a hátoldalt, azt a kis téglalap részt, ami elölről megmaradt, hajtsuk fel, és ragasszuk a hátoldalra.

Hol van Walley? /figyelemfejlesztés/

        Ez a blogbejegyzés akkor született meg a fejemben, amikor a postán járva szemtanúja voltam egy várakozó, és a postás kisasszony között kialakult konfliktusnak. Az alaphelyzet ugyanis az volt, hogy a postán a szokottnál jóval tovább tartott egy levélfeladás is, és ez a tucat ajánlott levelet feladó egyént is bosszantani kezdte. Bosszúságának hangot adva erősen szidalmazni kezdte a postáskisasszonyt, aki felindultságában képtelen volt elmagyarázni a helyzet valódi okát, csak annyit kiabált, hogy "Nem látja? Másoknak is lassan megy!" Én egy ideig figyeltem a veszekedőket, majd olvasgatni kezdtem a kitett feliratokat, mikor a szeme a következőn akadt meg: "Postánkon új informatikai rendszer került bevezetésre, ezért türelmüket kérjük." Persze a bosszankodó ezt 10 perc után sem vette észre, amikor én rövid gondolkodás után a másik sorban állva megkocogtattam a szomszéd ablakon a feliratot, mire a nő, indulatosan rám nézett, azután a feliratra. Nemsokkal ezután bocsánatot kért, de elgondolkodtató, hogy mindezt a sok idegeskedést megspórolhatta volna, ha figyelmesen körbenéz.

Ki nem ismeri Walleyt? Én a 80-as években születtem és szerintem a korosztályomból többnyire mindenkinek ismerős a "Hol van Walley? /Where is Walley v. Where is Waldo?/ rajzfilm. A legjobb rész mindig az volt, amikor megállították a képet, amin ezerféle dolog volt, és itt kellett megkeresni az elbújt Walleyt. Ezért örültem annak, amikor a testvéremtől megkaptam a mesefilmből készült képes fejtörőt, ami kiválóan alkalmas a figyelem fejlesztésére, mivel a képek elég részletesek, és alaposan át kell néznünk, mire megtaláljuk Walleyt. /http://findwaldo.com/ 
A tanulási képességeket illetően kiemelkedő fontossággal bír a figyelem és az emlékezet, és ezzel a könyvvel viccesen gyakorolhatjuk ezek fejlesztését.

1.Lássuk, hol van Walley?
2. Hol van egy mérges ló?
3. Ki esik rá egy fekvő emberre?
4. Hol van  lyukas törülköző?

és itt egy állatkertes jelenet:

Azok a jó kis formák! /kreatív játék a formákkal/

A legtöbb lehetőség az alapformákban rejlik. Pl. a különböző anyagú, és szerkezetű építőkockák minden gyerekszobában megtalálhatók. Nálunk is van fakocka, és összedugható nagyobb építőelem, és persze lego is. Mi a fakockákból építettünk tornyot, házakat, piramist, gyerekeim kedvence az eldönthető "dominó" volt.

Játéklehetőségek:

1. Ügyesség fejlesztő:

-Ami jó kis játék még, hogy a faelemekből egy kemény papírra, vagy könyvre építünk egy-egy tetszőleges tornyot, és egy rajt, és cél vonalat kijelölünk.

- A rajthoz odaállítjuk az építményeinket, és jelszóra elkezdjük tolni vagy húzni.

-Cél az, hogy úgy érjünk a cél vonalhoz, hogy ne dőljön össze a tornyunk.


2. Egyensúlyfejlesztő:

- Nagyobbakkal játszhatunk pincéreset is, egy vastagabb lapra, tálcára felállítunk különböző faformákat, és a  gyermekünknek egyensúlyozva kell elvinnie ezt az asztalig.


3. Betűkirakós:

- Mivel kisfiam nagyon szereti a betűket, így szinte kötelező minden játékba ezt beiktatnom. Nagyobbaknak, iskolásoknak, akik most ismerkednek a betűkkel és az olvasással, nagyon jó játék lehet, hogy betűket rakjanak ki fakockából, vagy legóból. Mi a gyerekek nevét raktuk ki.

Nagyon jó móka az amikor az alapformákkal /háromszög, négyzet, téglalap, kör/ alkotunk képeket, mondjuk az ilyen játékoknak se szeri se száma, de ha nem akarunk sok pénzt költeni, akkor elég néhány színes papír, egy olló, és egy ragasztó. Az alábbiakban összeraktam egy lapra az általunk készített műveket. /Amiket Róza ki is vágott/ Az emberke alatti Teóé, lehetne kortárs képzőművészeti alkotás is.

És ha tartósabb játékot szeretnénk, akkor a formákat vastagabb papírból vágjuk ki, és ragasszunk a hátuljára mágnest.

Szövés gyerekeknek

Múltkor elém került a szakközépiskolás bizonyítványom, amiben az állt, hogy én gobelin szövő, szőnyegkészítő és javító mesterséget végeztem. Habár a középiskolában tényleg többnyire szőttünk, de azért nem érzem teljesen kompetensnek magam a technikában. Azért az azonban eszembe jutott, hogy jó lenne megismertetni ezt a gyermekeimmel, valamilyen egyszerű módon. A neten találtam is egy jó ötletet, amit gyorsan kipróbáltunk, főleg, mert Rózát is izgatta a hulahopp karikás szövés. Bár a szövés szerintem egyáltalán nem egyszerű technika, a segítségemmel elég jól elboldogult, és nagyszerű időtöltésnek is bizonyult.

Ha 5-6 éves kortól ajánlanám, de nekik is szükséges segítség. /Kisebb gyerekkel is lehet, de akkor a nagy részét mi kell, hogy csináljuk, vagy engedjük, hogy a kicsi össze-vissza dugdossa a fonalat, ez is egy jó játék lehet/

Később sokat gondolkoztam azon, hogy hogyan kellene mindezt összefoglalva érthetően leírni azoknak is, akik még életükben nem szőttek semmit.

Szerintem mielőtt a hulla hoppos változatnak neki ugranánk érdemes feleleveníteni a papírszövést /ha jól emlékszem az első osztályos kötelező készletben volt ilyen papírszövő alapkészlet/. Találtam is egy egyszerű ötletet, amivel érdekesebbé tehetjük a gyakorlást.

1. Vegyünk egy A/5-ös lapot, és a rövidebbik oldalát hajtsuk ketté. Majd vágjunk be rajta kb. 1.5 cm-es csíkokat. /Én itt félfamentes rajzlapot használtam, de szép papírokkal itt is csodát lehet művelni.
2. Vágjunk színes papírból kb 1.5cm-es csíkokat, és kezdjük el befűzni. Én egy kis ajtót is kialakítottam a házikónak, de ha valaki belejön a szövésbe többféle mintát is  kialakíthat.Pl. http://www.minieco.co.uk/woven-paper-gift-topper/, http://www.minieco.co.uk/geeky-weaves/

3. Rajzoljunk egy színes papír közepébe egy házikót és vágjuk ki, majd ragasszuk a papírszövésünkre.

A kicsit nehezebb dolog a hullahopp karikás szövés.

Mi ezt csináltuk:

Az instrukciók a következők:

    

Eredeti: http://familyfun.go.com/crafts/hula-hoop-rug-995304/

1. Láncfonálnak vágjunk kb. 2 cmes csíkokat a póló testéből/több pólót is használhatunk, vagy nem foszlós anyagokat/, az, hogy milyen nagy póló kell függ attól, hogy mekkora hulahopp karikánk van. /a szegélyt vágjuk le/ Ha nagyobb a póló, és hosszabbra nyúlik mint a karika, nem probléma, én is megkötöttem. Szerintem kis gyermeknél egyszerűbb, ha a hulahopp egyik oldalára eső szálak egyszínűek, és a másik oldalára eső szálak másfélék, bár akkor már nem elég egy egyszínű pólót felvágni, hanem két különböző színű csíkot kell rákötnünk a karikára. Mondjuk a szövés nem egyszerű folyamat, nehéz átlátni gyakorlatlan szemnek melyik szál kerül fentre, és melyik lentre. 

2. Nyújtsuk ki az első láncfonalat a karikára a kép szerint. 

3. Tegyük rá a másodikat erre merőlegesen.

4. Ismételjük ezt meg míg így nem néz ki a karikánk.

5. Fogjunk össze 2 pár láncfonalat.

6. Kössük oda az első vetülék hurkot középre. Itt azokat a láncfonalakat használták, amiket összefogtak az 5. lépésben. 

7.-8. Kezdjünk el szőni a vetülékfonallal fent és lent, alkossunk egy szoros spirált. Próbáljuk meg befelé nyomkodni a szövött részt a közép felé. Ha elfogyott a vetülékfonalunk akkor, hurkoljuk vissza magába a szőnyegünk hátuljára a szál végét, és úgy folytassuk a szövést az új fonallal, hogy az előző végére tegyük rá az újat.

9. Vágjuk el a vetülék szálunk végét, ha túl közel vagyunk a karika széléhez.

10. Egyenként vágjuk le a láncfonalakat és kötözzük meg őket szorosan.

Nem tudom másoknál is előfordult-e ez, de nálam ez a hiba történt:

 /itt frizbi karikára szőttem szatén szalaggal/

 

Amit én úgy korrigáltam, hogy egyszerre két szálat ugrottam át, és így folytattam tovább a szövést.

A végén pedig ötleteltem mit lehet ezekkel a kis szövött darabokkal kezdeni. Ugyan nem csináltam meg szépen, de itt egy lehetőség, hogyan csinálhatunk egy kisebb darabból pl díszt, vagy medált.

Jó szórakozást!

Kreatív foltok

Gyermekkoromban testvéremmel sokat játszottunk forma kitalálósdit. Mi ennek eszközéül a szüleim szobájában lévő hatalmas posztert használtuk, aminek címe: A Füredi sétány ősszel. /Lehet, hogy sokak számára ismerős, mert dekoratív tapéta híján ezekkel díszítették a lakásokat régen/ Ezen a képen az őszi falevelek összefolytak, és különböző formákat alkottak, amikben mi különböző alakokat, és állatokat véltünk felfedezni. Nagyon jó szórakozás volt, és nem is tudtuk még akkor, hogy milyen jól megmozgatta agyunk jobb agyféltekéjét.
Múltkorában ecsettel felpötyögtettünk néhány foltot egy papírra a kislányommal, és megmutattam neki, hogy lehet alakokat találni a foltok között. Ezeket körberajzoltuk, hogy láthatók is legyenek. Ez a feladat kicsit nehéznek bizonyult 5 és fél éves kislányomnak, bizonyára, mert a vizualitás, formafelismerés fejlődéséhez idő szükséges.

Miért is jó ez a játék:

-jó játék gyereknek, /pl. a foltok kialakítása, formafelismerés/

-kreatív a felnőttnek is /bevallom először nekem is nehezen ment, hiába vagyok iparművész, de aztán annál könnyebben, nagyszerű gyakorlat arra, hogy agyunkat a kreatív gondolkodásra állítsuk át/

- fejlődik a jobb agyfélteke

-kreatív, szokatlan probléma megoldás keresése

Maci /kislányom rajza/

Miért fontos a kreativitás fejlesztés:

-mert változó világunk ismeretlen, új élethelyzetekbe sodor, amihez nem szokványos megoldásokat kell használnunk /pl. hasznos ez az álláskeresés során, de a gyereknevelés is során is szembekerülünk váratlan problémákkal, pl. pisilni kell a város közepén babakocsival 2 gyerekkel, unatkozó gyermek, azután vizsgaszituációknál, munkahelyi problémák megoldásánál.../

-én jobban kedvelem az olyan kézműves feladatokat, amik során nemcsak a kezünket, de a fejünket is kell használni, hiszen ez fejleszti a gondolkodás/ Pl. A hagyományos színezőknél nem kell sokat kreatívan gondolkodni, Susan Striker írt erről egy könyvet: Anti-coloring book címen.
"A Kifestő-ellenes könyvsorozatot azért készítette el a szerző, hogy rámutasson arra, hogy a kifestők, vagy színezők mennyire károsak a gyerekek kreativitásának fejlődése szempontjából. A kifestő nem más, mint a világ felnőtt verziója, amely elveszi a lehetőséget a gyermektől, hogy úgy ábrázolja környezetét, ahogy ő látja. Azt tanulja meg belőle, hogy a felnőttek jobban rajzolnak - felnőtt szemszögből minden bizonnyal. Susan ehelyett olyan feladatokat talált ki, amelyek megmozgatják a gyerekek fantáziáját, arra késztetik őket, hogy ők maguk hozzanak létre valami újat."
 /forrás:http://www.okosbaba.hu/ertelmi-fejlodes/kreativitas/83-nyulj-hozza-muveszetre-neveles-pici-kortol

Mi két technikát próbáltunk ki a "foltozáshoz": Az egyik inkább csak jópofa szórakozás, ez a buborékfestés, a másik, pedig a Rorschach tintafolt tesztre alapul.

1. Rorschach tesztes változat:

- hajtsunk félbe egy papírlapot, majd nyissuk ki
- hagyjuk gyermekünket, hogy a lap egyik oldalára különböző tempera foltokat pötyögjön
/nekünk csak zöld, barna, és fekete volt itthon, de minél több szín van annál érdekesebb a játék./
- a tempera ne legyen túl tömény, mert akkor nem folynak össze a színek, de ne is legyen túl folyékony
- hajtsuk össze a papírt, és jól nyomkodjuk rá a papír egyik oldalát a másikra /mi ehhez egy keményebb kislabdát használtunk/
-nyissuk szét a papírt és csodáljuk meg az eredményt

/ezt a kisfiam hozta össze, kutyafej/

/vagy bogár, ha megfordítjuk a macit/

Ezek után jön az agymozgatás:


- ha megszáradtak a foltok, akkor kérjük meg gyermekünket, hogy figyelmesen nézze meg a foltot és mondja el szerinte mit ábrázol
-egy fekete, vagy valami erős színű, vastagabb filctollal rajzolja körbe a formát, vagy/és egészítse ki azzá amit beleképzeltünk

2. Buborékfestés:


 Hozzávalók:
- egy evőkanál fürdető, v. folyékony szappan, vagy mosogatószer
- festék /lehet tempera, de én ételfestéket használtam hozzá, /ami tök jól fog/
- szívószál /aminek ahhoz a végéhez közel , ahol kifújjuk a levegőt fúrunk egy lyukat tűvel/, ettől nem tudja felszívni a gyermek a szappanos festéket/
- víz
- papír
- egy nagyobb tál, vagy kettő, attól függ mennyi színt használunk

1. Keverjük össze a szappant, és a festéket és a vizet /kb. 1 pohárt/
2. Fújjunk bele a szívószállal, hogy nagy buborékok legyenek, majd gyorsan tegyük rájuk a papírt
/akkor jó, ha a géppapír felünk eső oldalán áttűnnek a buboréknyomok